Konoha mikor felkelt napfényben tükröződött. Egy sas körözött a kőarcoknál majd pár perc múlva leült Sarutobi kőbe vésett orrára. Innen jól látni lehetett a falut elejétől-végéig. A szép falakat erdő vette körül. Ezt az első hokage hagyta a lakókra, védte meg mindhalálig. A madár megmozdult és zuhanórepülésben berepült az erdőbe. Biztosan kiszemelt magának valamit.
Ekkor Sakura felkelt. Nyújtózgatott egyet és elindult megmosni az arcát. Mint mindig megállt a az ágya melletti asztal mellett.és kezébe vette a csoportképét.
- Sasuke... - gondolta mikor hosszú pillanatokig ránézett.
Már beletörődött, hogy akármennyire jó a szellemi tehetsége a fizikai ereje nem elég erős. Ezért Sasuke mindig szemrehányást tett, amit Sakura nehezen hevert ki. Elhatározta, hogy mindennap reggel a küldetések előtt gyakorol. Ma van napja, hogy egy hónapja edz, de még senkivel nem találkozott az erdőbe. Azt hitte annyi ninja közül legalább egy - kettő kinn edz, így nem lesz annyira egyedül, bár ez sem zavarta., sőt örült neki, hogy senki nem fogja zavarni.
Mikor felöltözött megevett, egy gombócot és elindult az erdő széle felé. Még régebben találta azt a helyet, de nagyon megtetszett neki így most már ott gyakorol. Néha lát itt - ott kunay nyomokat, amiket nem ő csinált.
- Biztosan nem vettem észre, de én csináltam! - Mondta ilyenkor magának.
Sakura sokat gondolkozott azon, hogy vajon beleillik - e a csapatba...? Mindig Naruto és Sasuke védi meg őt. De mindig tudta, hogy csapata semmire sem menne nélküle hisz kitűnik intelegenciájával és a chakra kontrolljával. Most is ezen gondolkozott. miközben szedte a lábát. Már jó néhány perce lépkedett mire zajt hallott a tisztásról melyre éppen készült.
- Mi lehet az ? - kérdezte hangosan magától.
Odalopózott egy fához és hallgatózott. A fán egy sas üdögélt és csendesen nézte a tisztást. A lány nem kinézni mivel félt, hogy aki itt van, észreveszi. így csak füllelt. Hallotta, hogy belecsap az a személy fába.
- Nem megy! - mondta némi bánattal a hangjában. - Nem vagyok elég erős. De nem maradok le vele szemben! Megölöm, ha addig élek is!
Sakura ekkor felismerte a hang forrását és kimászott a helyéről.
- Sasuke! - kiáltotta - Jól vagy?
- Hhhhh... Sakura. - mondta meglepődve és szemrehányó hangon folytatta - Mit keresel itt?
- Edzeni jöttem... De nem hittem, hogy itt talállak.
- Mért mit hittél? Azt, hogy otthon üllök és várom, hogy beteljesüljön az álmom?
- Nem... csak... hagyjuk, Ha akarod, elmegyek. - Mondta maga bántóan
- Hhh, kíváncsi vagyok te, hogyan erőltetted meg magad..- mondta sértően
- Öh...o-o-oké - Mondta elpirulva
Sakura megpróbált kunay - okat dobni a célokba és többször elkerülő mozdulatokat tenni. A kunay - ok pontosan a célba találtak, mozdulatai pedig kecsesek, de mégis hasznosak voltak. Egy kés mimiméterekre ment el Sasuke mellett és a tábla közepébe talált. Erre Sasuke is felfigyelt.
- Pontos - gondolta
A lány létrehozott pár klónt és egy remek mozdulattal megtévesztő dobással a levegőbe kezdett el harcolni. Ekkor Sasuke próba képben odadobott pár kést. A lány erre felfigyelt és alaposan kivédte, úgy repültek vissza a kunay – ok, hogy mindegyik egy helyre ment. A cél közepébe. A fiú fogta magát és létrehozta az árnyékklón jutsut. A klónokkal a lányra támadt és shuriken - eket dobott felé. Miközben a lány kivédte, elkezdte használni a sharingan - t. Sakura egy nem rég tanult taijutsu – t hajtott végre, amit Lee – től tanult a közelmúltban. Sasuke könnyedén kivédte, de sose gondolta, hogy ilyen erős a csoporttársa. A fiú tűzgolyókat lőtt ki Sakura felé, a lány nehezen, de sebek nélkül kivédte. Felfutott a fára és leste a legközelebbi támadást. Ám ez nem következett be. Sakura várt, de nem jött semmi. Ledőlt egy faágra és kifújta magát. Továbbra is nézte, hogy érkezik - e támadás. De ekkor Sasuke megszólalt a mellette lévő ágról. Olyan csendesen lélegzett nélkül kerülhetett oda, hogy Sakura észre sem vette.
- Ügyesen kivédted a támadásaimat, de támadásod nem tökéletes. Jó ötlet a védekezésedre összpontosítani, de nem ártana erőddel is foglalkoznod… - mondta miközben beledobott egy shuriken - t a legközelebbi fába. Sakura összehúzta magát és kezét a térdére rakta.
- Neked jó, mert elég erős és okos vagy. Téged mindenki szeret. Engem mindenki lebecsül. Te majd eléred álmaidat, mert csak ennek élsz, én maradok egyedül, mint a leggyengébb a csoportba. Egyedül Lee segített egy – kettő dologban. De sose leszek olyan erős, mint te vagy Naruto.
- Tudod te szerintem szerencsés vagy. Van családod…
- Akkor csinálj magadnak, Éleszd újra a klánt…
- Te ezt nem érthetted! Nekem ez fo…
- De értem. Mert teljes szívemből szeretlek, és tudom, hogy min mész keresztül, bár én sose tapasztaltam, de látom rajtad. Már vagy kiskorom óta ismerlek és tudom, hogy hogyan változtál meg az egyik napról a másikra. Oda akartam menni hozzád beszélni, de sose tudtam, mert körülvettek a lányok. Csak távolról figyeltelek.
- Honnan veszed, hogy szeretsz? Mindig csak lenézően néztem rád…
- De engem nem érdekelt, mert tudtam te nem ilyen vagy. És azért kezdtem el mindennap edzeni, mert te megjegyzéseket tettél rám. Gondoltam így elismersz eng…
Sasuke megcsókolta a lányt. Hosszú pillanatokig csókolta, nézte szavak nélkül és gyönyörködött a pillanatba, de utána fogta magát és felállt mellőle.
- Sajnálom
És eltűnt semmi neszt hagyva maga után.
- Köszönöm Sasuke – mondta Sakura, mintha egy legyőzhetetlen erőt kapott volna.
Tudta, hogy nem várhat tőle semmi többet és hogy álma fontosabb, mint ő, de örült annak is, hogy jelent neki valamit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése