2011. január 13., csütörtök

Fanfiction- A Másvilágon Tiéd Leszek

A MÁSVILÁGON A TIÉD LESZEK

Négy éve már, hogy Sasuke megölte Orochimarut, és megalapította a Hebit.
Naruto azóta többször megpróbálta rávenni őt, hogy jöjjön vissza Konohába. Sikertelenül. Pedig már azt is elmondta neki, mennyire szereti a feketét. A szőke lelke romokban hevert, ahogy a szíve is.
Már az sem érdekelte, hogy Hokage legyen, mert már régóta nem ez az álma. Hanem Sasuke. Igen, Sasuke a nagy álma.
Teljesen összeomlott a legutóbbi találkozásuk óta. Még Sakura sem tudta megvigasztalni.
Egy nap arra ébredt, hogy egy fényképet szorongat a kezében. Ő volt rajta, és Sasuke. Csak ketten.
A rátört emlékek miatt sírva fakadt, majd elhatározta, hogy véget vet a szenvedésének. Elment fürödni. Nyakig belefeküdt a vízbe, és gondolatban elköszönt mindenkitől. Főleg Sasukétól.
– Ég veled, egyetlen Uchihám. A másvilágon, ha szeretsz, tiéd leszek…. – szólt és elengedte magát. Lemerült a víz alá, és többet nem nyitotta ki a szemét.
Sasuke a rossz előérzete miatt Konoha felé vette az irányt. Sőt, Naruto háza felé. Beugrott az ablakon, és a szőkét kereste.
– Naruto!! NARUTO!!!
De választ nem kapott. Majd a fürdőbe ment, és ijedt arccal kiemelte a szőkét a vízből.
– Naruto… – suttogta, majd megölelte.
Halk suttogást hallott.
– Ég veled, egyetlen Uchihám. A másvilágon, ha szeretsz, tiéd leszek… – visszhangzott a szőke hangja.
– Naruto! Miért? – könnyezett a fekete.
– Azért mert nem bírta nélküled…
– Sakura?
– Az ő álma te voltál, nem a Hokage cím. Szeretett téged, de te nem szeretetted viszont.
– Ki mondta, hogy nem szeretem!? – szólt Sasuke könnyes szemmel. – Senkit sem szeretek úgy, mint őt! Vissza akartam jönni hozzá!
– Túl késő… Már egy évvel ezelőtt is késő volt… – szólt Sakura, majd elment.
– Naruto… Ennyire szerettél?
– Ég veled egyetlen Uchihám. A másvilágon, ha szeretsz, tiéd leszek… – zengtek Naruto utolsó szavai.
– A másvilágon… találkozunk, szerelmem… – szólt Sasuke.
A temetésen:
Sasuke kérte, hogy hagyják magukra őket. A többiek megértették a feketét.
A nyitott koporsó felett ült, és Narutót nézve sírt.
– Megyek, rókám… Megyek… – szólt Sasuke, majd elővett egy kunai kést, és magába döfte. Hangtalanul rázuhant Naruto élettelen testére.
Valahol a szellemvilág mezsgyéjén:
Megpillantotta egymást a két fiú.
– Sasuke? Mit keresel te itt??
– Azért jöttem, hogy végre együtt legyünk.
– Nem… Teljesítened kell a bosszúdat. Ez a te nindzsa utad! – kiáltott Sasukéra.
– És a te Nindzsa utad? Szerintem nem az volt, hogy meghalj egy olyan ember miatt mint én!
– Sasuke… Nekem jobb így… Nincs fájdalom a szívemben. De neked élned kell!
– Mi értelme, ha te nem vagy mellettem? Ha nem idegesítesz és nem láthatlak? Fontosabb vagy nekem bármi másnál! Fontosabb vagy, mint az a hülye bosszú! – rivallt rá a fekete és megölelte. – Szeretlek, Naruto…
– Én is szeretlek, Sasuke… – szólt Naruto, majd kézen fogva elsétáltak.
A többi konohai lakos szomorúan gyászolták őket, de tudták, hogy végre boldogok lehetnek… Együtt, mindörökre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése