2011. január 13., csütörtök

Fanfiction-Utolsó Pillanat

AZ UTOLSÓ PILLANAT

Sasuke hatalmas puffanással ért földet…
– Naruto… Remélem neked nem esett bajod… – gondolta miközben felállt, és újra támadott. Már harmadszor is a földre esett, elhagyta az ereje. Utolsó gondolataiba mélyedve elmosolyodott.
– Naruto… Remélem tudod, hogy szeretlek. Nem volt időm elmondani. Ha most itt lennél biztosan kinevetnél… „A nagy Uchiha a földön fekve” – gondolta mosolyogva.
– Remélem, nem felejtesz el, dobe. Várlak a túlvilágon… – gondolta, majd könnycseppek indultak a szeméből, de még mindig mosolygott. Eközben az ellenfele már elment.
– Szeretlek Naruto… – suttogta, majd üveges lett a szeme, és örökre lehunyta a szempilláit.
Egy fél óra múlva egy szőke fiú sétált idegesen a halottak között. Két falu harca. Levél, és Hang. Csak járkált a holttestek között, az arcukat fürkészve. Néhány arc láttán eltorzult az arca. Sok ismerőse feküdt köztük. De ő mégis továbbment, és keresett valakit. Remélte, hogy nem találja itt. Tízpercnyi keresgélés után már épp fellélegzett volna, de a falu határánál meglátott egy ismerős testet. Ébenfekete hajába bele-belekapott a szél. Odarohant azt remélve, hogy talán valaki más.
Mikor meglátta az arcát, összeszorult a szíve, majd arcán forró sós könnycseppek jelentek meg.
– Ne… Kérlek ne… – szólalt meg a szőke, és megnézte a fekete pulzusát.
Szeme szomorúságot, dühöt, rengeteg érzelmet, és mérhetetlen indulatot mutatott. Megcsókolta a feketét, majd ráborult.
– A Fenébe! Miért hagytál itt? Megígérted… Megígérted, hogy soha nem hagysz el! Hazudtál nekem… hazudtál Sasuke Uchiha! Annyi mindent nem mondtam még el.., Nem mondtam el, hogy mit érzek irántad. Szeretlek Sasuke… Remélem, tudtad – elcsuklott a szőke hangja, és átölelte a fekete nyakát. Siratta a szerelmét. Messziről nem látni mást, csak a rengeteg halott között egy szőkét, aki szomorúan és fájdalommal siratja fekete szerelmét. Majd felállt, ölbe vette, és elindult ki a faluból. Messzire, oda ahol végre kettesben lehetnek. Csak ő és Sasuke, és a kötelékük… Köztük a szerelem, amit sohasem adhattak egymás tudtára. Így, hogy a halál közéjük állt, a szőke rájött, hogy szerelmét akkor is szereti, ha már nem tartoznak egy világba. De eljön az-az idő, amikor újra együtt lehetnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése